Weingut Bernard Pawis

A pincészet borfilozófiája Bernard  Pawis mindig is a minőségre és nem a mennyiségre összpontosított. 

A szerzetesek munkáját a Bernard Pawis folytatja

A pincészet a jelenlegi 12 hektáros méretével is hű marad ehhez az elvhez. A borászat borászai számára a természet tudatos megközelítése szintén természetes. Mert egy régi borász bölcsességéből tudják: 

"A talaj a bor atyja, a szőlő az anyja, az éghajlat pedig a sorsa."

A birtok ezért a környezetbarát szőlőtermesztés kritériumai szerint dolgozik, és a talajt és a növényeket mint legfontosabb értékeket tiszteli. A természeti erőforrásokat a rendszeres talajvizsgálatokat követő, igény szerinti trágyázással, a humusz növelésével és a szőlősorok közötti ültetésekkel történő erózióvédelemmel, valamint a hasznos szervezeteket kímélő növényvédő szerek célzott felhasználására szolgáló, bevált előrejelzési módszerek alkalmazásával tisztelik. 

A Bernard Pawisnál kifizetődő hozamcsökkentés

A Pawis család nem árulja el, hogy mi a titka annak, hogy sikeresen termelnek egészséges, magas ízpotenciállal rendelkező szőlőt. Csak ennyit árulnak el: A szőlőültetvények növényzetének alapos megfigyelése és a megfelelő időben történő gondos, minőségorientált beavatkozás alapvető fontosságú. A metszéstől a szüretig minden terméscsökkentő intézkedés ezen a felismerésen alapul. Az átlagos terméshozam 65 hl/ha körül van. A Pawis pincészet ezért elkötelezett a legmagasabb minőség elérése mellett. Ezt 2001 októberében a Német Prädikátus Borászatok Szövetségébe (VDP) való felvétellel jutalmazták. 

A Pawis szőlőfajták listája a következő:

• 35% rizling
• 10% Pinot Blanc
• 12% Müller-Turgau
• 10% Silvaner
• 13% Pinot Gris
• 5% Bacchus, Kerner
• 15% vörösbor : Portugieser, Dornfelder, Pinot Noir, Zweigelt, Regent

Ki találta ki? 

A ciszterci szerzetesek már több száz évvel ezelőtt tudták, hogy a kagylós mészkő és a vörös homokkő ideális a szőlőtermesztéshez. A Saale és az Unstrut folyók völgyeiben kialakuló hőszigetek különösen enyhe mikroklímát biztosítanak a szőlőnek. A mai napig éghajlati és táji tényezők egész hálózata jellemzi egy-egy szőlőterület "terroirját", amely a borász gondos munkája révén teszi összetéveszthetetlenné a bort. Az "Edelacker" szőlőterület neve egyébként egy legendára vezethető vissza, amely szerint Vas Lajos, Türingia földgrófja 1170-ben úgy állt bosszút, hogy a nemesek által elnyomott parasztjait a kastélya előtt szántószerszámra fogta. Amióta a nemeseknek büntetésből fel kellett szántaniuk a köves mezőt, azóta Edelacker néven ismerik.